Sámis 25

54 Sámis 25/2017 Muitalus nuorra sámi nieidda birra gean sáhttá namahit: Agibeaivve bálván. Nuorran son bođii ovtta rikkis ádjá dállui biigán Det- nui. Dat áddjá eaiggádušai stuorra viiddis eatnamiid ja stuorra soahkevuovddi, gos muorat ledje nu stuorrát ahte illá oppa gávdnojedje gostege eará sajis dákkárat. Olbmot go hálle soahkemuoraid birra, de dadje: "Soa­ git nu stuorrát dego ádjá vuovddis". Ja várra dáppe ledje ávnnasmuorat ge fidnemis. Áddjá lávii vuovdit ávnnasmuoraid daidda geat duddjojedje muorra­ dujiid. Dat agibeaivve bálvá lei viššal bargat ja fuolalaš doaimmahit nu ahte eaiggádat liikojedje, ii ge lean nimmurdeapmi jos vel beaivi gárttai guhkkin. Dan áigge 1900-logu álggus johte ollu olgoriikkaid ol- bmot dáppe Deanu guovlluin. De bođii maiddái muh- tun nuorra almmái mii álggii reaŋgan dan rikkis áddjái, gos dat viššalis nieida lei biigán. Árvideames lei movt de manai. Dat guokte nuorra olbmo liikodeigga. Ja eaiggádat maid liikojedje. Ja de šadde heajat. Eai lean ollu guossit. Buot manai jaskadit ja čábbát. De bođii vel okta dállu dasa lahka. Lei gávpedállu. Nu ain lassánii bargosadji. Bargu eambbo go dat maid guokte nuora nagadeigga. Dan nuorra páras boahtigohte mánát. Jagi maŋŋil šat­ tai nieida ja nuppe jagi maŋŋil nubbi nieida. Nuorra eamidis gárttai jo bargu doarvái. Iežas dállu ja ádjá dállu. Son doamai ja viegai nu ahte gákti livaidii dego biekka hálddus. Ja muođuid mielde bivastat goaikkui. li lean dilli dan ge sihkastit. Isit lei maid barggus álo, muhto son ii liikon dan dillái ahte leat dego gohčostatgánddaš álo. Son lei boahtán diehtit ahte eará dálu isidat siida-gottis lávejit man- nat mearragáddái dorski bivdit. Ja go menestuvvá, de tinejit bures. Muhto dan nuorra isidis eai lean mange lágan bivdobiergasat. Muhto bargu várra gávdnui. De son gávnnahii buoremussan vuolgit seammá go eará dálu isidat. Muhto ii son mannan seamma sadjái go earát. De dan sivas eai diehtán ahte makkár barggu dat fidnii. Go lajuáigi šattai, de bohte eará isidat báikkiide. Muh- to dan bálvaleaddji nisson isit ii boahtán, ja eamit ii lean gullan sus dan rájes go son manai. De bohte lossa beaivvit dan nuorra eamidii oktan su guvttiin nieiddažiin. li oktage sáhttán muitalit gosa dat almmái lei jávkan. Lei go duššan, vai gárgidan. li goit- tot boahtán ruoktot. Nuorra eamit láidii dan guokte čáppa nieiddaža, daid bálgáid mielde gos lodnjes soahkegierragat heaŋgá­ jedje vulos ja sihkko muođuid mat gatnjaliiguin ledje njuoskan. Dat seamma bálgát gos dat guokte nuorra Ovllá-Ánne – Agibeaivve bálvá